Természet- és tájvédelmi
feladatok
Természet- és tájvédelmi
hatáskörök

A Természetvédelmi Osztály hatósági jogköre a természetvédelmi engedélyezési eljárásokban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján

21 § (1) Természeti területen a Hatóság engedélye szükséges:
    a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához;
    b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.
38 § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
    a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez;
    b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
    c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
    d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
    e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
    f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
    g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
    h) horgászathoz;
    i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
    j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.

40 § (1) Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez - a jelzett turistautak és tanösvények kivételével - a hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - engedély nélkül beléphetnek.
  (2) Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. § (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetőséghez képest - a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.

42 § (3) A hatóság engedélye szükséges védett növényfaj
    a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
    b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez;
    c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához;
    d) egyedének preparálásához;
    e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;
    f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
    g) egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához;
    h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
  (5) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyről - a cserjék esetének kivételével - tájékoztatja az erdészeti hatóságot.
  (6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
  (7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
  (8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), e), f), g) és h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

43 § (2) A hatóság engedélye szükséges védett állatfaj
    a) állományának szabályozásához;
    b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
    c) egyedeinek szaporításához;
    d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
    e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához;
    f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez;
    g) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
    h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
    i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához;
    j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
    k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
    l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
    m) egyedének háziasításához.
  (3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
  (4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
  (5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek engedélyezése során - a (2) bekezdés l) pontjának kivételével - első fokon a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

44 § (1) A hatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.

51 § (1) A Minisztérium engedélye szükséges
    a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;
    b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
    c) barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához.
  (2) Gyógybarlang esetében az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati hasznosításra vagy ennek módosítására irányuló eljárásban az egészségügyi miniszter által a gyógybarlanggá nyilvánításra [48. § (6) bekezdés] jogszabályban kijelölt szerv szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
  (3) A hatóság engedélye szükséges a barlangban végzett, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenységhez, továbbá a barlang állagára, állapotára, természetes élővilágára kiható valamennyi tevékenység megkezdéséhez, így különösen:
    a) barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez, kivéve, ha a kutatást az igazgatóság végzi;
    b) barlangi búvármerüléshez;
    c) az (1) bekezdés b) pontja kivételével műszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához;
    d) filmforgatáshoz;
    e) a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48. § (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.

52 § (1) A ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások (a továbbiakban együtt: ásványok) és ősmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
  (2) A védett ásványokat, ősmaradványokat lehetőleg eredeti helyükön kell megőrizni, ha ez nem lehetséges, akkor a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelőhelyről eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon.
  (3) A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat a természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentést.
  (4) Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez a hatóság engedélye szükséges.
  (5) Védett ásványok, ősmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható.