Víz- és talajvédelem Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Térképek
Adatlapok Kapcsolatok Letölthető PowerPoint előadások

Víz és talajvédelem
A vizek környezetvédelme a vizek természeteshez közeli állapotának megőrzését, a vízkivételek és a vizeket érő terhelések olyan szinten tartását jelenti, hogy azok ne okozhassanak, károsodást se a vizekben, se a vizektől függő élőhelyekben, se az élőlényekben, és ne veszélyeztessék a jogos vízhasználatokat.
A környezetvédelmi törvény alapelvei közül az egységes védelemre vonatkozó követelménynek a vízvédelemnél kiemelt jelentőségük van. A védelmére vonatkozó előírások döntő mértékben azok minőségének megóvására, illetve a bekövetkezett szennyezések mérséklésére, megszüntetésére irányulnak. A Víz Keretirányelv az első közösségi jogszabály, ami a vizek védelmére vonatkozó környezeti célkitűzések közé bevette - a felszín alatti vizek tekintetében - a jó mennyiségi állapot elérését is.
A vizek mennyiségi és minőségi célállapotát a Nemzeti Környezetvédelmi Program tartalmazza. Az NKP magába foglalja a legfontosabb intézkedéseket, a szakterületi intézkedési programokat (nemzeti szenyvízelvezetési és -tisztítási program, települési csatornázási és szennyvíztisztítási program, ivóvízbázisok védelmét szolgáló országos program, országos kármentesítési program, nitrát program).
Az állam környezetvédelmi tevékenysége keretében gondoskodik a környezeti elemek - így a vizek - állapotának rendszeres megfigyeléséről és értékeléséről.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. a környezetvédelmi törvény keret jellegű szabályait kiegészíti néhány, a vizek hasznosíthatóságának biztosítását szolgáló vízvédelmi követelménnyel.
Felszín alatti vizek minősége - 2005
Mérések - Kutak vízminősége
A felszín alatti vizek minőségének jellemzésére, a minőségi változás időbeni és térbeni nyomon követésére felszín alatti vízminőségi törzshálózati monitoring rendszer üzemel. Ezen országos törzshálózati rendszerből 8 db megfigyelőkút tartozik a Felügyelőségünk működési területéhez. Az Ásványrárón kijelölt T-03153 számú K-21 kút megszűnt, több éve nem tudjuk mintázni.
A törzshálózati kutak vízminőségi mérési eredményeiből származnak az értékelésbe bevont adatok.
Üzemelő vízminőségi törzshálózati kutak:
1. T-03567 Rajka K-38 Határőrbázis 1 mérés/év
2. T-03152 Mosonmagyaróvár B-128 Strand 2. sz. kút 4 mérés/év
3. T-03784 Esztergom 9794 GNV figyelőkút 4 mérés/év
4. T-03785 Esztergom 9795 GNV figyelőkút 4 mérés/év
5. T-03013 Bokod K-13 MÁFI szépvízér 2 mérés/év
6. T-03193 Kapuvár K-77 Húsipar 4. sz. kút 1 mérés/év
7. T-03569 Kapuvár B-88 Húsipar 2/a. sz. kút 1 mérés/év
A törzshálózati vízminőségi megfigyelő kutak 2005. évi mérési eredményei alapján megállapítható, hogy mindegyik kút vízminősége a mért paramétereket tekintve általában megfelel az ivóvízminőség előírásainak.
A szervesanyag szennyezettség mértékét mutató KOIp koncentrációk a térbeni eloszlás tekintetében különbséget nem mutatnak, szignifikáns időbeni változás sem állapítható meg. Az értékek általában 1 mg/l alattiak, ami jó minőségre, kismértékű szervesanyag szennyezettségre utal.
Az ammónium-, nitrá- és nitrit szennyezettség egyik kút esetében sem volt kimutatható. Az ammónium koncentráció értékei minden esetben általában 0,1 mg/l érték alatt voltak, a nitrát és nitrit szennyezettség is alacsony: a koncentráció értékek minden mintában a nitrát esetén 15 mg/l, a nitrit esetén 0,1 mg/l alatt voltak.
Az ivóvíztermelő kutak vízminőségét továbbra is a nagyfokú stabilitás jellemzi, a fentiek mellett esetenként kis mértékű vas és mangán szennyezettség mutatható ki.
Az országos felszín alatti vízminőségi törzshálózati monitoringon kívül Felügyelőségünk működteti a Duna Monitoringhoz tartozó felszín alatti vízminőségi megfigyelést, amely a Duna menti területsáv Szigetközi hullámtér és mentett oldal felszín alatti vízminőségének jellemzésére és alakulásának nyomon követésére szolgál. 2005. évben ennek keretében 132 db talajvízfigyelő kútból 4 minta/év gyakorisággal vettünk mintát és analizáltuk. A víz fizikai, kémiai makrokomponens elemzésen kívül a kijelölt figyelőkutakban a szervetlen- és szerves mikroszennyezők meghatározására került sor az éves munkatervünknek megfelelően. A mérési adatokat és a részletes értékelésüket a minisztérium részére megküldtük.
A Duna Monitoringhoz tartozó szigetközi 100 db talajvíz figyelőkút vízminőség vizsgálati eredményeit értékelve az ivóvíz hasznosítás szempontjából megállapítható, hogy azok környezetében a talajvíztestek szennyezettsége az előző évhez képest lényegesen nem változott. A Szigetköz felszín alatti vízkészletében a 0-20 m közötti vizek (talajvizek) a felszínnel atmoszférikus kapcsolatban vannak, a beszivárgó csapadékvíz mennyiségi, évszakos ingadozásának hatása kimutatható.
Ebben az évben folytattuk a kutak kiszivattyúzott vizéből az oldott oxigén mérését. Az oldott oxigén tartalom éves ingadozása minden figyelőkút esetében kimutatható volt. Kedvezőtlennek ítélhető, hogy az elmúlt évekkel szemben 2005-ben 11 kút esetén, összesen 14 alkalommal a 0,2 mg/l kimutathatósági határ alatti oxigén koncentrációt mértek a talajvízben.
A helyi szennyező források lokális hatása a viszonylag magas összes oldott anyag és összes keménység valamint a határérték feletti ammónium- és/vagy nitrát tartalom változásaiban nyilvánul meg. Általában jelentős sótartalombeli különbség van a felszíni és mélyebb rétegek között, ami az u.n. többcsöves kutak (pl. a 9560 jelű kút esetében) vizsgálati eredményei alapján mutatható ki.
A Gönyű - Dömös közötti figyelő kutak ez évi vízminőség vizsgálatai az előző évhez hasonlóan is kimutatták a felszín alatti vízkészlet háttér szennyezettségét, amely elsősorban Almásfüzitő, Lábatlan és Dorog térségében szembetűnő. Extrém mértékben lúgos, nagy sótartalmú és szerves anyaggal szennyezett Almásfüzitőn a 9673, 9676/3 és a 9680 jelű kutak vize. Számos kútban erősen nitrátos a víz.
A kutak vizének nehézfém elemzését 8 fém (és félfém): arzén, nikkel, cink, ólom, higany, réz, kadmium és króm vizsgálatára terjesztve ki, a munkaterv szerint 2 minta/év gyakorisággal végezték a kijelölt helyeken.
A fém vizsgálati eredményeket áttekintve megállapítható, hogy a szigetközi hatásterület talajvizei nehézfémmel nem szennyezettek, kivételt képez ez alól a Vámosszabadi 9484 számú kút, melyekben az első negyedévben "B" szennyezettségi határérték feletti arzén koncentrációt mértek. A második mintavétel során az arzén szennyezettség ismételten az "A" háttér koncentráció értéke alatt volt. A Gönyű - Dömös közötti Duna menti kutak vizében az iparilag szennyezett területeken elsősorban cink szennyezettség mutatható ki, mint ahogy azt az elmúlt évben is megállapítható volt. Hat kútban a higany koncentrációja elérte, illetve kismértékben meghaladta a "B" szennyezettségi határértéket, az Esztergom 9822 jelű kútban az év második felében a réz esetén mértek szennyezettségi határérték feletti koncentrációt.
A szerves mikroszennyezők 2005. évi vizsgálatai lezárultak, "B" szennyezettségi határérték feletti PAH koncentrációt egyetlen esetben sem mutattak ki a vizsgálatba bevont kutak vizéből.
A Duna Monitoring keretében üzemelő felszín alatti vízminőség hálózat mérési adatbázisa továbbra is felhasználható a kockázatos anyagok viselkedésének tanulmányozásánál és az elszennyeződött talajvíztestek lehatárolásánál vagy terjedésük modellezésénél.
2004. évben az előző évhez hasonlóan a törzshálózati és a Duna Monitoring keretében működő kutak mintázásán és vizsgálatán túl a felszín alatti vízminőségi megfigyelő és értékelő rendszer működtetését is tovább folytattuk. A vizsgálatba bevont kutak, források és a vizsgálandó komponensek körét a VITUKI Rt. határozta meg. Ennek keretében 7 szondakútból 14 mérés, 7 db törzshálózati kútból 17 mérés, 36 db üzemelő kútból 48 mérés, valamint 4 forrásból 7 db vizsgálat történt. Az adatszolgáltatást 2005. január 31-ig teljesítettük.
Szennyezettség változása
A felszín alatti vizek minőségének alakulását a Duna Monitoring rendszer észlelőhálózata és a felszín alatti vízminőségi törzshálózati kutak mellett a különböző engedélyekben, szakhatósági állásfoglalásokban működtetésre előírt, telephelyekhez köthető talajvízfigyelő kutak vízminőségi adatainak értékelésével kísérjük figyelemmel.
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a talajvizek vonatkozásában szignifikáns változás nem látható, továbbra is különösen szennyezettek Almásfüzitő, Tatabánya, Győr, Mosonmagyaróvár valamint Dorog városok és környékük, a régebbi ipari területek. Nitrát- illetve ammónium-szennyezés jelentkezik az elsősorban a Kisalföld keleti részéhez köthető állattartó telepek legtöbbjénél.
A szennyezettségi viszonyok kismértékű megváltozása a - helyi jellegű - kármentesítések lezárásával; valamint újonnan történt, illetve újonnan észlelt szennyezések felméréséből származik. Az újonnan felderített szennyezések elsősorban a nagy létszámú állattartó telepek 193/2001 (X. 19.) Korm. rendelet szerinti felülvizsgálatához köthetőek, ezek ammónium-nitrát-, illetve ásványolaj-eredetű kimutatott szennyezések.
A korábbi bányabezárások miatt történt vízfelengedések hatására a karsztvíz szintje a korábban depresszióval jellemezhető területeken tovább nőtt, minőségében változás nem következett be.