|
| Győr-Moson-Sopron megye |
| Fertő tó |
| 2005. évben a Fertőrákosi-öböl vízminőség vizsgálatai alapján a tó vizében a sótartalom számottevően nem emelkedett tovább. A víz lúgosságát a nagy koncentrációjú nátrium sók okozzák. A tó vize nagy szervesanyag tartalmú, az oxigén háztartás minősítését meghatározó összes szerves szén tartalom az előző évivel megegyezően V. osztályú volt, míg a KOId szennyezettség kis mértékű csökkenéssel az előző évi V. osztályúról IV. osztályúra javult. A szervesanyag tartalom főleg természetes eredetű, tovább már nem bontható jellegű. A tó vizének oxigénellátottsága a mintavételek mérési adatai szerint megfelelő volt. A növények számára hozzáférhető tápanyagok tekintetében a víz általában I-II. osztályú, "kiváló" és "jó" minősítésű volt, azonban az erős szelek idején fenékig felkeveredő sekély tóban a nagy lebegőanyag tartalommal összefüggésben esetenként az összes foszfor mennyisége megnövekedett, ezért annak minősítése a mértékadó érték alapján III. osztályú volt, ami azonban javulást jelent az előző évi besoroláshoz képest. A klorofill-a mérési eredmények továbbra is a tóvíz mezotrofikus - mezoeutrofikus állapotát jelezték. A bakteriális szennyezettség szempontjából a Fertőrákosi-öböl változatlanul "jó" minősítésű, fürdésre alkalmas volt. |
| A Fertőrákos és Sopronkőhida települések szennyvizét tisztító fertőrákosi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvize valamint a Rákos patak vize egy-egy szűrőmező közbeiktatásával éri el a tavat, amelyet belvízcsatornán keresztül terhel még a balfi szennyvíztisztító telep szennyvízkibocsátása is. A tóvíz minősítése egyes komponensek tekintetében az előző évihez képest egy osztállyal kedvezőtlenebb lett (a BOI5, a nitrit-N II. osztályú, az Al III. osztályú lett), az egyéb paraméterek körében I. osztályúra javult viszont az oldott mangán besorolása. |
| Rákos patak |
| A Fertő-tó magyar oldali tápvizének KOIps, KOId oxigénfogyasztásokkal jellemzett szervesanyag szennyezettsége III. osztályúra javult az előző évi IV. osztályhoz képest, III. osztályról II. osztályúra javult továbbá a patakvíz nitrát-N, alumínium, pH vízminőségi jellemzők szerinti besorolása. Növekedtek azonban a már előző évben is V. osztályú összes P, ortofoszfát-P tápanyag koncentrációk, és V. osztályúra romlott a víz mikrobiológiai minősítése. |
| Ikva patak |
| Az Ikva patak vízminőségét a Sopronnál betorkolló erősen szennyezett Rák-patak és Sopron város tisztított szennyvíz kibocsátása határozzák meg, valamint a Nagycenk kistérségi szennyvíztisztító telep és a röjtökmuzsaji kastélyszálló szennyvíztisztító telepe szennyvíz-kibocsátásai befolyásolják. A patak fertőszentmiklósi szelvényében továbbra is erősen szennyezett minősítésű volt az oxigén háztartás a KOIps, KOId szervesanyag szennyezettségi mutatók alapján, II. osztályúra javult viszont a szerves mikroszennyezők besorolása az olaj szennyezettség csökkenése következtében. |
| Az Ikva patakba Nagycenknél beömlő Arany-patak vízgyűjtője nagyobbrészt Ausztria területéhez tartozik, így a szennyezőanyag terhelés is zömmel ott éri. A patak vize hígító hatású a befogadó Ikva patak minőségére. Az előző évhez képest az oxigén háztartás mutatói között a KOId minősítése III. osztályúra, az egyéb komponensek között az oldott vas minősítése V. osztályúra romlott, utóbbi a komponens csoport besorolását is rontotta. Javult viszont a tápanyagháztartás mutatói között mindegyik nitrogén forma besorolása, az ammónium-N és nitrit N III. osztályúra, a nitrát-N II. osztályúra, mely változások ellenére a komponens csoport foszforformák miatti IV. osztályú besorolása továbbra is fennmaradt. |
| A fertőendrédi kistérségi szennyvíztisztító telep szennyvízkibocsátásának valamint a Petőházi Cukorgyár Rt. szennyvíz tározó tavai időszakosan leengedett szennyvizének befogadója szintén az Ikva patak, de már a törzshálózati mintavételi szelvény alatt. A lövői szennyvíztisztító telep tisztított szennyvize a Kardos-éren keresztül jut az Ikva alsó szakaszába. E szennyezőanyag-kibocsátások a patak terhelését tovább növelik. A Petőházi Cukorgyár tározó tavai szennyvizének tisztítására 2004. második félévétől újonnan létesített biológiai szennyvíztisztító működött, mely a kampány időszakban a tározóba kinyomatott szennyvizet, és a tározó tavak leürítésekor az Ikvába kibocsátott szennyvizet is tisztította. Erre való tekintettel a szokásos hígítóvíz betáplálásra a tározóitavak 2005. ápr. 26. és jun. 7. között történt leürítés során nem került sor. |
| Hanság-főcsatorna, Rábca |
| A Fertő-tó és az Ikva patak vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el a Rábca folyóba, amely egyben befogadója a Rába-köz mesterséges öntöző- és belvíz rendszerének, s az ehhez tartozó Kis-Rába és a Keszeg-ér vízfolyásoknak is. |
| A Hanság-főcsatorna bősárkányi szelvényében az oxigén háztartás komponens csoportjának minősítése IV. osztályú maradt az oldott oxigén és oxigén telítettség IV. osztályú minősítése miatt, azonban a komponens csoport összes többi mutatója javult, így III. osztályú lett a szaprobitás index, II. osztályú a KOIps és KOId, és I. osztályú a BOI5. A vízfolyás tápanyag háztartás szerinti minősítése továbbra is V. osztályú, erősen szennyezett volt a foszforformák magas koncentrációja miatt, valamint V. osztályúra romlott az egyéb paraméterek minősítése az oldott vas és oldott magán növekedése miatt. II. osztályra javult viszont a szervetlen mikroszennyezők szerinti minősítés a korábbi V. osztályról, amiben azonban közrejátszhatott, hogy csak egyszeri nehézfém vizsgálat volt az előző évi kilenccel szemben. |
| A Rábca folyó vízminősége a lébényi szelvényben az előző évihez képest az oxigén háztartás komponens csoportban IV. osztályúra, a tápanyag háztartás szerint V. osztályúra romlott, előbbi az oldott oxigén és az oxigéntelítettség, utóbbi az ortofoszfát-P kedvezőtlen változása miatt. A szerves és szervetlen mikroszennyezők alcsoportjainak mindegyike II. osztályú volt, utóbbiak esetében ez osztály javulást jelent az előző évhez képest, bár a mérések száma a korábbi tizenkettőről évi kettőre csökkent. Az egyéb paraméterek változatlanul a IV. osztályba sorolódtak. |
| A Rábcába ömlő Kis-Rába és Keszeg-ér vezetik el Kapuvár illetve Csorna városok tisztított szennyvizeit. Ezek valamint a jánossomorjai kistérségi szennyvíztisztító telep és további három üzemi szennyvízkibocsátás terhelő hatása jelentkezik még közvetetten a Rábca lébényi szelvényében. |
| Marcal |
| A Rába folyó legjelentősebb mellékvízfolyása a megye területére a tápanyag háztartás tekintetében erősen szennyezett minősítéssel érkezik. A vízfolyás minősége az elmúlt évhez képest az oxigén háztartás esetében az oxigéntelítettség kedvezőtlen változása miatt IV. osztályúra romlott, továbbra is V. osztályú volt a tápanyag háztartás tekintetében az ortofoszfát-P és az V. osztályúra romló összes foszfor miatt. A mikrobiológiai paraméter III. osztályú, a szerves és szervetlen mikroszennyezők II. osztályú és az egyéb paraméterek IV. osztályú besorolása az előző évivel megegyző volt. Működési területünkön a Marcal folyót a törzshálózati mintavételi szelvény felett a téti kistérségi szennyvíztisztító telep, alatta pedig Bakonyszentlászló, Veszprémvarsány települések szennyvíztisztító telepei és a Koroncói Konzervüzem szennyvízkibocsátása közvetetten terhelik. |
| Rába |
| A Rába folyó győri torkolati szakaszán 2005. évben IV. osztályúra romlott a tápanyag háztartás minősítése az ortofoszfát-P, az összes foszfor és a klorofill-a hasonló romlása következtében, valamint a mikrobiológiai minősítés is. Továbbra is III. osztályú volt az oxigén háztartás és a szervetlen mikroszennyezők besorolása, és II. osztályú a szerves mikroszennyezőké. III. osztályra javult az egyéb paraméterek minősítése az oldott mangán koncentrációjának csökkenése révén. Ez és a pH valamint az oxigéntelítettség II. osztályúra javult, míg a kadmium tartalom II. osztályúra romlott. |
| A vízfolyást a működési területünkhöz tartozó felsőbb szakaszán a páli, a szanyi és a rábacsécsényi kistérségi valamint a répcelaki szennyvíztisztító telepek, továbbá két ipari üzem szennyvízkibocsátása terhelik. Ezek valamint a Győr felett beömlő, nagyobb sótartalmú és egyes komponensek esetében szennyezettebb Marcal befolyásolták a Rába torkolati szelvényének vízminőségét. |
| Lajta |
| A Lajta folyómagyarországi folyószakaszának vízminőségi állapota 2005. évben továbbra is III. osztályú, "tűrhető" minősítésű maradt az oxigén háztartás, a tápanyag háztartás komponens csoportok és a szervetlen mikroszennyezők komponens alcsoport tekintetében, IV. osztályúra, "szennyezett" minősítésűre romlott azonban a mikrobiológiai paraméter és a szerves mikroszennyezők alcsoport minősítése, utóbbi esetében a korábban nem vizsgált benzpirén PAH komponens révén. II. osztályúra, "jó" minőségűre javult ugyanakkor a BOI5, oldott vas és oldott mangán tartalom minősítése, utóbbi kettő egyben az egyéb paraméterek IV-ről II. osztályúra történt kedvező változását eredményezte az előző évhez képest. |
| A Lajta folyó szennyezőanyag terhelését az Ausztriából eredő terhelésen kívül a hegyeshalmi szennyvíztisztító telepnek a Lajta jobb parti csatornájába kibocsátott tisztított szennyvize jelenti. |
| Mosoni-Duna |
| A Mosoni-Duna mesterségesen szabályozott vízellátása elsősorban a Győr feletti szakaszon befolyásolja a vízminőségi állapotot. A mecséri szelvényben a folyó vízminősítése az előző évivel megegyezően az oxigénháztartás, a tápanyag háztartás komponens csoportjai és a szerves mikroszennyezők komponens alcsoportja esetében III. osztályú, a szerves mikroszennyezők alcsoportja esetében II. osztályú volt. Kedvezőtlen irányba, IV. osztályúra változott viszont a mikrobiológiai szennyezettség, és III. osztályúra az egyéb paraméterek komponens csoportja, utóbbi az oldott vas tartalom növekedése miatt. Az egyes komponens csoportokon belül romlott továbbá a BOI5 II., az összes foszfor és a réz III. osztályúra, javult viszont a KOId I. és az alumínium tartalom II. osztályúra. A mecséri szelvényben a Lajta folyó valamint Mosonmagyaróvár tisztított és tisztítatlan közcsatornás szennyvízbevezetései, a bezenyei és a hédervári kistérségi szennyvíztisztító telepek szennyvízkibocsátása, valamint három mosonmagyaróvári üzem és a dunakiliti konzerv üzem szennyvízkibocsátása befolyásolta a vízminőség alakulását. |
| A Mosoni-Duna Győr alatti, véneki szelvényében az előző évhez képest IV. osztályúra romlott a tápanyag háztartás besorolása a klorofill-a tartalom, valamint az egyéb paraméterek komponens csoportjának minősítése az oldott mangán tartalom kedvezőtlen változása következtében. Az oxigén háztartás III. osztályú, a mikrobiológiai paraméterek V. osztályú és a mikroszennyezők összességében III. osztályú, ezen belül a szerves mikroszennyzők II. osztályú besorolása az előző évivel megegyező volt. Az oxigén háztartás komponens csoportban az oldott oxigén tartalom III. osztályúra romlott. Az említetteken kívül a többi vízminőségi jellemző besorolása az előző évihez képest nem változott. |
| A vízfolyás Győr alatti szakaszának vízminősége mecséri szelvényhez képest a korábbi évekhez hasonlóan a bakteriális szennyezettségen kívül az oxigén háztartás, a tápanyag háztartás és az egyéb paraméterek egyes komponensei tekintetében kedvezőtlenebb volt. Ezt a vízminőség romlást legnagyobb részt a Győrnél betorkolló szennyezettebb Rábca és Rába folyók valamint a csak részlegesen tisztított Győr városi szennyvíz bevezetése okozták. A kunszigeti kistérségi szennyvíztisztító telep valamint három győri üzem szennyvízkibocsátása ezekhez képest kisebb mértékű terhelést jelentettek. |
| Cuhai Bakony-ér |
| Az ingadozó vízhozamú kisvízfolyás vízminősége az előző évhez hasonlóan IV., V. osztályú, "szennyezett", "erősen szennyezett" állapotú volt, csak a szerves mikroszennyezők komponens alcsoportja volt II. osztályú, "jó" állapotú szintén az előző évinek megfelelően. Szervetlen mikroszennyezők mérése 2005-ben nem történt. Működési területünkre a vízfolyás a bakonyi települések szennyvizeivel terhelten érkezik. Területünkön Bakonyszombathely, Bábolna települési szennyvíztisztító telepei valamint a Bana kistérségi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek a befogadója, s a vízfolyás alsó szakaszán az intenzív mezőgazdasági művelésű területek miatt jelentős a diffúz tápanyag szennyeződés. |
| Komárom-Esztergom megye |
| Concó patak |
| A vízfolyást a felsőbb szakaszán Nagyigmándnál, az alsó szakaszán Ács alatt vizsgáltuk. Nagyigmándnál az oxigén háztartás komponens csoportjának minősítése III. osztályúra javult az előző évhez képest a szervesanyag tartalom (KOIps, KOId) kedvezőbb besorolása révén. Az egyes komponens csoportok minősítését nem megváltoztatva romlott a klorofill-a és az oldott mangán besorolása IV. osztályúra, az oldott vasé III. osztályúra, míg a réz tartalom I. osztályúra javult. A patak Ács alatti szelvényében a komponens csoportok vízminősítése az előző évivel megegyező volt, azaz IV. osztályú az oxigén háztartás, V. osztályú a tápanyag háztartás, IV. osztályú a mikrobiológiai jellemző, III. osztályú mind a szerves, mind a szervetlen mikroszennyezők és IV. osztályú az egyéb komponensek besorolása. A komponens csoportokon belül azonban IV. osztályúra romlott az oxigéntelítettség és a klorofill-a, III. osztályúra a KOIps, a fenolok és a réz minősítése, IV. osztályúra javult viszont az összes foszfor besorolása. A vízfolyást terhelik Kisbér, Szákszend, Nagyigmánd, Ács települések szennyvíztisztító telepeinek, valamint egy mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemnek a szennyvízkibocsátásai. |
| Által-ér, Galla patak |
| Az Által-ér vízgyűjtő területe a Tatai-tó vízminőség-védelme miatt környezetvédelmi szempontból kiemelten kezelt térség. A vízfolyást az országos törzshálózati rendszerben öt szelvényben vizsgáltuk. Az Által-ér vízminősége az oxigén háztartás komponens csoportja alapján "erősen szennyezett", V. osztályú minősítésűre romlott Tatabányánál valamint a Tatai-tó elfolyásánál, változatlanul V. osztályú volt a tóba való torkollás felett és IV. osztályú a vérteszőllősi szelvényben, IV. osztályúra javult viszont a Tata alatti szelvényben. Az V. osztályú minősítést mindenhol KOId-vel kifejezett magas szervesanyag tartalom okozta. Az oxigén háztartás komponens csoporton belül ezenkívül a vérteszőllősi szelvényben és főleg a Tatai-tó elfolyásában több komponens osztályromlást szenvedet jellemzően IV. osztályúra történt változással, a tatabányai és főleg a Tata alatti szelvényben pedig több komponens minősítése javult elsősorban III. osztályúra történt változással. A tápanyag háztartás komponens csoportjának besorolása Tatabányánál és a Tatai-tó elfolyásában IV. osztályú, "szennyezett", a többi szelvényben V. osztályú, "erősen szennyezett" minősítésű volt, utóbbit az ammónium-N, nitrit-N és a foszfor formák illetőleg a Tatai-tó felett az ammónium-N, összes foszfor és a klorofill-a kedvezőtlen értékei okozták. Ezek a minősítések az előző évivel megegyezőek voltak a tatabányai szelvény kivételével, ahol az ortofoszfátot leszámítva mindegyik tápanyag háztartási jellemző és velük a komponens csoport besorolása is kedvező irányban változott. Vértesszőllősnél és a Tatai-tó felett romlott azonban az ammónium-N minősítése V. osztályúra valamint a Tatai-tó elfolyásánál IV. osztályúra, míg a tó felett a nitrát-N II. osztályúra javult az előző évhez képest. A mikrobiológiai jellemző a Tatai-tó elfolyó vizében továbbra is kedvező, II. osztályú volt, Vértesszőllősnél és a Tata alatt azonban osztályromlással V. osztályúra változott. A szervetlen mikroszennyezők alcsoportjának minősítése változatlanul III. osztályú volt minden vizsgálati helyen az Al tartalom miatt, csak a vérteszőllősi szelvényben javult II. osztályúra. A szerves mikroszennyezők alcsoportja Tatabányánál és Vértesszőllősnél az előző évivel megegyezően II. osztályú volt, III. osztályúra romlott a Tatai-tó felett és alatt a kőolaj és termékei komponens minőségromlása következtében, és IV. osztályúra romlott a Tata alatti szelvényben a tetraklór-etilén kedvezőtlen értéke miatt, mely szennyező anyagra a vízfolyáson csak itt történt vizsgálat, és előző évben azt nem vizsgáltuk. Az egyéb paraméterek komponens csoportjának egyöntetű IV. osztályú minősítése az előző évivel megegyező volt, jóllehet valamelyik komponensének besorolása mindegyik szelvényben javulást mutatott, a Tati-tó elfolyó vizében három is. |
| A Tatabányánál az Által-érbe torkolló Galla-patak vízminősége 2005. évben az oxigén háztartás tekintetében IV., a tápanyag háztartás tekintetében V., a szerves és a szervetlen mikroszennyező alcsoportok mindegyike esetében III., az egyéb paramétereknél pedig az IV. osztályú volt. Ezek a minősítések az előző évivel megegyeztek, kivéve a szerves mikroszennyezők alcsoportját, ahol a kőolaj és termékei révén romlás következett be. (E vízminőségi jellemző esetében megjegyezzük azonban, hogy annak itt és az Által-érnél is észlelt kedvezőtlen változásai mindegyikénél mérésszám változás is történt az előző évi tizenkettőről kettőre.) |
| Az Által-ér Tatai-tó feletti szakaszát az oroszlányi, a tatabányai és a kömlődi települési szennyvíztisztító telepek valamint további három ipari és egy kommunális szennyvízkibocsátó terhelte. A Tatai-tó alatt jut a vízfolyásba a tatai és a szomódi települési szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvize. |
| Únyi-patak |
| A Táti-Duna-ágba torkolló Únyi-patak továbbra is szennyezett kisvízfolyásnak tekinthető. Vízminősége "erősen szennyezett" volt a tápanyag háztartás mutatók értékei alapján, "szennyezett" volt az oxigén háztartás és egyéb paraméterek komponens csoportjai szerint, és "tűrhető" a mikroszennyezők alapján. A komponens csoportok besorolása az előző évhez képest nem változott, jóllehet IV. osztályúra romlott az oldott oxigén minősítése, viszont kedvező irányba, III. osztályúra változott a szervesanyag tartalmat jellemző KOIps és KOId és IV. osztályúra a nitrit-N besorolása. Ezeken kívül a kőolaj és termékei III. osztályúra romlása és az alumínium tartalom II. osztályra javulása kevésbé határozott változásnak tekinthető a 2005. évi mérésszámuk csökkenés miatt. A patak vízgyűjtőjét terheli a dági, a csolnoki, a sárisápi, az epöli, a gyermelyi és a táti települési szennyvíztisztító telep valamint három ipari üzem szennyvízkibocsátása. |
| Kenyérmezei-patak |
| A patak vízminősége a Táti-Duna-ágba torkollás előtti szelvényben "szennyezett", IV. osztályú volt az oxigén háztartás és az egyéb paraméterek komponens csoportjai szerint, "erősen szennyezett", V. osztályú a tápanyag háztartás és a mikrobiológiai komponens csoportok minősítésében, "tűrhető", III. osztályú pedig mind a szerves, mind pedig a szervetlen mikroszennyezők alapján. Ezek közül az oxigén háztartás és a szerves mikroszennyezők besorolása változott, javult az előző évhez képest. Az oxigén háztartás kedvező irányba történt változását a KOId, az összes szerves szén és a szaprobitás index IV. osztályra javulása okozta, ugyanezen körben II. osztályúra javult az oldott oxigén tartalom. A tápanyag háztartás változatlanul V. osztályú volt az ammónium-N, nitrit-N és a foszforformák kedvezőtlen értékei miatt, III. osztályúról II. osztályúra javult viszont a klorofill-a tartalom. A szerves mikroszennyezők kedvezőbb besorolását a kőolaj és termékei jobb osztályozása eredményezte, jóllehet ugyanitt a fenolok jellemző II. osztályúra romlott. Az egyéb paraméterek között az oldott vas tartalomnál volt javulás III. osztályúra. |
| A patakot terhelik a leányvári kistérségi szennyvíztisztító telep valamint három üzem és a Lencsehegyi Szénbányák Kft. szennyvízkibocsátása. A patakot nem terheli Dorog város tisztított települési szennyvize valamint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Dorogi Fióktelepének tisztított szennyvize, mivel azokat 1996. óta a Kenyérmezei-patak helyett közvetlenül a Dunába vezetik el. |
| Duna |
| A Duna vízminőségének vizsgálata a törzshálózati rendszerben öt szelvényben, nyolc mintavételi ponton történt. A bősi erőmű miatt elterelt Duna régi medrébe a szlovák fél a csúnyi tározóból ad át vizet, melyet a rajkai szelvény vízminősége jellemez. Az erőmű alvíz csatornájának visszatorkolásánál, a Medve-hídi mintavételi szelvény felett a folyó megosztott vize ismét egyesül. A Mosoni-Duna torkolata alatt a komáromi szelvényben keresztszelvény mérés, majd a bal parton beömlő Vág és a jobb parton beömlő Által-ér torkolata alatt Dunaalmásnál jobb parti mintavétel, és végül Esztergomban közép és jobb parti mintavétel történt, utóbbi szelvényben regionális törzshálózati mintavételként. |
| A 2005. évi vizsgálatok szerint a Duna vízminősége az oxigén háztartás és a tápanyag háztartás komponens csoportjai szerint valamennyi mintavételi helyen III. osztályú, "tűrhető" minősítésű volt. A mikrobiológiai jellemző szerinti minősítés szintén III. osztályú volt a komáromi keresztszelvény IV. osztályú, "szennyezett" besorolása kivételével. A működési területhez tartozó Duna szakasz vízminősége a szervetlen mikroszennyezők alcsoportja szerint III. osztályú, "tűrhető" minősítésű volt, kivéve a Komárom jobbpart és a dunaalmási mintavételi helyeket, ahol a besorolás II. osztályú, "jó" minősítésűnek adódott. A szervetlen mikroszennyezők III. osztályú minősítését mindegyik érintett helyen az alumínium tartalom, és azon felül a Medve-hídnál a réz, Komárom balparton a réz és a bór nagyobb koncentrációi okozták, utóbbi mintavételi helyen azonban lecsökkentett vizsgálati szám alapján. A szerves mikroszennyezők alcsoportjának besorolása a Duna mentén a kőolaj és termékei komponens miatt II. osztályba esett, kivéve a rajkai szelvényt, ahol III. osztályú volt a benzpirén vizsgálati eredményei alapján. Az egyéb paraméterek komponens csoportjának minősítése Komárom bal parton IV. osztályú, Dunaalmásnál II. osztályú, az egyéb mintavételi helyeken III. osztályú volt. |
| A 2005. évben tapasztalt vízminőséget összevetve a megelőző évi vízminőséggel megállapítható, hogy az oxigén- és tápanyag háztartás komponens csoportok besorolása egyetlen mintavételi helyen sem változott, a mikrobiológiai szennyezettség pedig csak a dunaalmási szelvényben változott, ott III. osztályúra javult. Az egyéb paraméterek komponens csoportja esetében a változatlan Komárom balpart és esztergomi szelvény kivételével a többi mintavételi helyen a minősítés egy osztállyal kedvezőbb volt az előző évinél, amit a legtöbb helyen az oldott mangán kedvezőbb besorolása eredményezett. A szervetlen mikroszennyezők alcsoportja esetében a II. osztályú besorolás Dunaalmásnál osztályjavulást, a III. osztályú besorolás Komárom balparton és Esztergom középnél osztályromlást jelentett az előző évhez képest, mely változásokban mindegyik esetben szerepet játszott az alumínium tartalom alakulásával. A szerves mikroszennyezők alcsoportja tekintetében a vízminőség a rajkai szelvényben III. osztályúra romlott a benzpirén tartalom növekedése következtében, viszont II. osztályúra javult a Medve-hídnál a benzpirén és a kloroform III-ról I. osztályúra történt változásaival valamint Esztergom jobbparton is, ahol 2005. évben nem került sor a tetetraklór-etilén vizsgálatára, amely az előző évben a IV. osztályú besorolást okozott. A többi helyen a szerves mikroszennyezők alcsoportjának II. osztályú besorolása 2004. évhez képest nem változott. |
| A Duna folyó szigetközi szakaszát közvetlen szennyvízbevezetésből származó szennyezőanyag terhelés nem éri, vízminőségét a bősi erőmű alvízcsatornájának betorkollása felett a csúnyi tározóból átadott víz minősége határozza meg, és a folyószakaszon történt műszaki beavatkozások (dunakiliti duzzasztó, fenékküszöb) befolyásolják. Az alvízcsatorna betorkollása alatti folyószakasz vízminőségét a Dunánál szennyezettebb mellékvízfolyások és a part menti szennyvízbevezetések terhelései valamint a víztestben lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai folyamatok alakítják, mely utóbbiakat a hidromorfológiai és hidrometeorológiai viszonyok is befolyásolják. |
| A Komárom és Esztergom közötti Duna szakasz közvetlen szennyvízterhelései között legjelentősebbek Komárom, Dorog, Esztergom városok szennyvíztisztító telepeinek szennyvízkibocsátásai, valamint nyolc Duna menti, vagy a Dunába csatlakozó ipari üzem szennyvízelvezetése. Ezeken kívül négy kisebb kommunális szennyvízkibocsátás közvetlenül, valamint öt községi szennyvíztisztító telep a Duna fentiekben nem tárgyalt kis mellékvízfolyásain keresztül közvetve terheli a folyót. |