| Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) célja: felelősségi körtől függetlenül, az elmúlt évszázadban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezettségek, károsodások felderítése, megismerése, a szennyeződések mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy megszüntetésének elősegítése. |
| Ezeknek a hátramaradt (örökölt) szennyeződéseknek az a legnagyobb veszélye, hogy az emberi szem elől rejtve a talajban és ezen keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak és károsító hatásuk gyakran térben és időben elkülönülve jelenik meg. Jelentős részüknél a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése csak akkor válik egyértelműen ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az élővilágra, sok esetben az emberek egészségére, akadályozza a területfejlesztést, az ingatlan-forgalmat. |
| Háttér |
| A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata. Az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárca-alprogramok keretében valósítják meg. |
| Az OKKP keretébe tartozó szennyezett területek, szennyezőforrások száma - felelősségi körtől függetlenül - mintegy 30-40 ezer. A szennyezettség mérséklésének, felszámolásának költségigénye összességében több, mint 1 000 milliárd Ft-ra, időtartama pedig mintegy 30-40 évre becsülhető. |
| Az OKKP keretében végzett feladatok jogszabályi hátterét és a program végrehajtását a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet, illetve az azt felváltó, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (továbbiakban Kr.) és a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet biztosítja. |
| A Kr. értelmében a környezet védelméért felelős miniszter gondoskodik az országos program működtetéséről, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozásokról, a tárcák kármentesítési alprogramjainak koordinációjáról, a szakmai irányításáról, a tájékoztatásról, a szennyezett területek számbavételéről és az ehhez kapcsoló informatikai rendszer fejlesztéséről, működtetéséről. |
| Minden évben miniszteri utasítás szabályozza a környezet védelméért felelős tárca az OKKP-val kapcsolatos feladatainak végrehajtását, és a program működtetésében résztvevő szervezetek feladatait. |
| A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumra háruló legfontosabb OKKP feladatok |
| -> |
A program irányítása, működtetése és koordinációja. |
| -> |
Az OKKP jogi-, műszaki-, gazdasági szabályozó rendszerének kidolgozása. |
| -> |
A program informatikai hátterének kialakítása az Országos Környezeti Információs Rendszerrel (OKIR) összehangoltan. |
| -> |
A szennyezett felszín alatti vizek, talajszennyeződések, továbbá a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát veszélyeztető szennyezőforrások országos számbavétele. (Felderítés, nyilvántartásba-vétel térinformatikai információs rendszerben.) |
| -> |
A szennyezőforrások, a szennyezett területek számbavételi adataira támaszkodóan felelőségi köröktől függetlenül a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL I-III) összeállítása. |
| -> |
Az OKKP-t szolgáló K+F, a szabályozást megalapozó feladatok ellátása és az eredmények közzététele kiadványok, információs- és segédanyagok formájában |
| -> |
Nemzetközi kapcsolattartás. |
| -> |
Hazai támogatási rendszerek kialakítása, működtetése. Az OKKP-t szolgáló nemzetközi támogatási rendszerek felderítése, támogatások igénybevételének kezdeményezése, projektek koordinálása. |
| -> |
A kormányzati munkamegosztás szerinti tárca Alprogramok koordinálása. |
|
| A KvVM felelősségi körébe tartozó, ill. kormánydöntés értelmében a KvVM által irányított kármentesítési beruházási feladatok ellátása. |
| Fontosabb eredmények |
| -> |
A 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet, illetve az azt felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, továbbá a 10/2000. (VI. 2.) együttes miniszteri rendelet, amely rendeletek rögzítették: |
| >> |
a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg (talaj) szennyezettségének megelőzésére vonatkozó előírásokat és a szennyezettségi határértékeket; |
| >> |
az OKKP célját, az érintett tárcák kormányzati munkamegosztás szerinti feladatait, a tárcákhoz tartozó kármentesítési Alprogramokat, valamint az Alprogramok keretében megvalósuló kármentesítési beruházások végrehajtásának rendjét; |
| >> |
a földtani közegben és felszín alatti vizekben hátrahagyott szennyezettség megszüntetésének felelősségi kérdéseit; |
| >> |
a tevékenységek engedélyezési rendjét, az adatszolgáltatást, a kármentesítéssel, és a kármentesítés egyes fázisainak elvégzésével összefüggő rendelkezéseket. |
|
| -> |
Meghatározásra kerültek az OKKP állami feladat- és felelősségi körei, valamint a finanszírozás. (1. melléklet) |
| -> |
Az OKKP K+F tevékenységének eredményei folyamatosan közzétételre kerülnek. Eddig több mint 35 db kiadvány jelent meg. Ezek CD-n, és interneten a KvVM szakami honlapján (www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/index.htm) is megtekinthetőek. (2. melléklet) |
| -> |
Az OKKP infrastrukturális alapját képező Kármentesítési Információs Rendszer - a FAVI-KÁRINFO - kiépítésével szinkronban a korábbi évek elmaradását pótolva, források biztosításával nagy ütemben folyik a tartós környezetkárosodások, szennyezett területek, illetve a szennyezőforrások Országos Számbavétele. A számbavétel teljes körűvé tétele érdekében megkezdődött a múlt évszázadokban végzett tevékenységek környezetkárosító hatását felderítő történeti számbavétel módszertani kutatása. |
| -> |
Továbbfejlesztésre került a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL I-III.) összeállításához szükséges, egyszerűsített környezeti kockázatbecslésre támaszkodó módszertan, amely alapján a különböző helyeken lévő, különböző szennyezőanyagokat tartalmazó szennyezettségek prioritása meghatározható az ismertség különböző szintjén. |
| -> |
Évről-évre bővülő számban indulnak a kormányzati munkamegosztás szerinti tárca szintű kármentesítési Alprogramok. Az Alprogramokért felelős minisztériumok többségénél kialakították a végrehajtásért felelős szervezeteket. |
|
| A tárcák kármentesítési Alprogramjai közül a jelentősebbek: a Mecseki Uránbánya rekultivációja; a MÁV Alprogram; az ÁPV Rt. volt szovjet laktanyákkal kapcsolatos és a társasági Alprogramjai, kiemelendő továbbá a HM Honvédségi Alprogram is (3. melléklet). |
| -> |
1994 - 2004. között különböző állami forrásokból összességében több mint 80,0 Mrd Ft ráfordítással több mint 200 területen kezdődött meg a kármentesítés. Ezek áttekintő helyszínrajzát a 4. melléklet mutatja be. Minden állami forrásból megvalósuló projekt végrehajtása a közbeszerzésekről szóló törvény szerint kerül pályáztatásra. |
| -> |
Kialakult az OKKP-val kapcsolatos környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi feladat-végrehajtás szervezési-irányítási rendszere. Az OKKP feladat-végrehajtását, működtetését, a források felhasználását 1996-2005. között évente kiadott miniszteri utasítások szabályozzák, amelyekben rögzítésre kerülnek többek között: |
| >> |
Az OKKP szakmai irányításért, koordinációért a környezetvédelmi helyettes államtitkár a felelős. Munkát a tárcák delegált tagjaiból álló Tárcaközi Koordináló Munkacsoport, továbbá a KvVM érintett egységeinek képviselőiből és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek kármentesítési program-koordinátoraiból álló Kármentesítési Programcsoport segíti. |
| >> |
Az ellenőrzést - külső szakértők bevonásával - az Ellenőrzési Önálló Osztály, a környezetvédelmi helyettes államtitkár és a Fejezeti Költségvetési Főosztály végzi. |
| >> |
A működtetéssel kapcsolatos tevékenységeket és az OKKP országos feladatainak szakmai jellegű feladatait a VITUKI Kht. Kármentesítési Koordinációs Központ látja el. |
| >> |
A KvVM beruházásába tartozó kármentesítési feladatok kötelezettje az OKTVF és ezen belül az OKTVF Környezetvédelmi Igazgatóság, Környezeti Elemek Védelme Főosztály, Hulladékgazdálkodási és Kármentesítési Osztály. |
|
| -> |
Több országgal jelentős és sikeres nemzetközi együttműködés alakult ki. |
|
| A nemzetközi fórumok tanúsága szerint Magyarország kármentesítési tevékenysége kiemelkedő a Közép-Kelet Európai Régión belül. |
| Az OKKP jövőbeni feladatai |
| -> |
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint átstrukturálódik az OKKP országos számbavételéhez kötődő adatszolgáltatás, a FAVI-KÁRINFO térinformatikai rendszer működtetését is érintően. A rendszereket működtető, használó szervezetek (KvVM, háttérintézmények, felügyelőségek) valamint az ügyfelek felkészítése, munkájuk szakmai támogatása a közeljövő legfontosabb feladata az új eljárási rend alkalmazására történő gyors és rugalmas átállás érdekében. |
| -> |
A történeti kutatás alkalmazási feltételeinek jogi, szervezeti, szakmai feltételeinek kimunkálása a megváltozott adatszolgáltatási rend figyelembevételével az ismert felszín alatti víz és földtani közeg szennyezettségéről a kármentesítésért kötelezett ügyfél által benyújtott adatlapok mellett. Ezzel a módszerrel mindazon, jelenleg nem ismert, szennyezettség gyanús területek, potenciális szennyező források felderítésére is mód lehet, amelyekről a jelenlegi tulajdonos (kezelő, használó) nem bír tudomással. |
| -> |
Az ingatlan-nyilvántartás és a FAVI-KÁRINFO kapcsolati rendszerének kialakításának előkészítése. A cél az, hogy egy ingatlanról minden, a tulajdonos, kezelő, eladó, vásárló számára fontos információ egyidejűleg rendelkezésre álljon. A környezeti kármentesítési kötelezettség egy ingatlanon ugyanakkora (sokszor nagyobb) teher, mint pl. a jelzálogteher és éppen úgy átszáll az új tulajdonosra is. Megléte, megszüntetésének határideje, költségei befolyásolják az ingatlan értékét és a területhasználati lehetőségeket is. |
| -> |
A kármentesítés felelősségi körére vonatkozóan több törvény módosítása szükséges, a környezeti felelősségről szóló 2004. április 21-i 2004/35/EK irányelv jogharmonizációja keretében. A felelősség viselésének szabatos jogi szabályozásával célszerű biztosítani, hogy különösen a hátrahagyott területszennyezések esetén egyértelmű legyen: a terület mindenkori tulajdonosa is felelős a kármentesítésért akkor is, ha a szennyezésben ő maga vétlen. Ehhez meg kell teremteni a lehetőséget az állami (EU) támogatáshoz, ami elérheti a szükséges költségek 100 %-át is. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a támogatást nyújtó állami szervek átvállalnák a felelősséget is a kármentesítésért. |
| -> |
Fontos stratégiai cél az EU által nyújtható támogatási lehetőségek minél hatékonyabb felhasználása a kármentesítésre, kiemelten kezelve az. un barnamezős beruházásokat. |
|
| A használaton kívül került, egykori ipari-, gazdasági-, vasúti-, illetve felhagyott katonai területek jelentős mértékben alulhasznosítottak, általában leromlott fizikai állapotúak és jellemzően szennyezéssel terheltek. Ezeket, mint barnamezőket, gazdasági, szociális, kulturális vagy egyéb társadalmi célú komplex hasznosítás céljából a környezeti károk felszámolásával együtt kell kezelni, minél szélesebb partnerkör bevonásával. |
| A barnamezők felszámolására szükséges kialakítani a jogi és gazdasági támogatási rendszert. A barnamezős területek újrahasznosításával, egyben kármentesítésével az egységes szemléletű problémakezelés érdekében el kell indítani az országos stratégia megfogalmazását. El kell végezni továbbá a szabályozási feladatokat és az országos szintű rendszer működtetése céljából ki kell alakítani a tárca-együttműködést is biztosító szervezeti hátteret. |
| Mellékletek: |
|
|