Elvi vízjogi engedély	Vízjogi létesítési engedély	Vízjogi üzemeltetési engedély	Vízjogi fennmaradási engedély
Tájékoztató csapadékvíz elvezetési kivitelezési munkálatok engedélyeztetésével kapcsolatban

Vízjogi fennmaradási engedély

I.)	Mire szolgál?
	>	Létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megépített vízilétesítmény;
	>	Létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízimunka legalizálására;
	>	A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság hivatalból indított eljárás keretében intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.
II.)	Jellemzői:
	Beszerzése kötelező, az engedélyt az építtető (tulajdonos, beruházó)) köteles megszerezni. Az eljárás illetéke 10 000 Ft, melyet illetékbélyegben a kérelmezőnek kell leróni. Ezen kívül a 33/2005 (XII.27) KvVM rendelet szerint szolgáltatási díjat is köteles fizetni.
	Az engedély a megvalósult műszaki megoldást tartalmazó terv hatósági jóváhagyását, a főbb műszaki jellemzők rögzítését jelenti.
	Az 1996. július 1-ét követően engedély nélkül vagy attól eltérően létesített vízi létesítmény, megvalósult vízimunka fennmaradási engedélyének megadása esetén a létesítőt az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20 %-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedő bírság megfizetésére kötelezi a hatóság.
III.)	A kérelem és kötelező mellékletei:
	1.	A kérelemben pontosan meg kell jelölni az építtető (tulajdonos, beruházó) személyét, székhelyét és lakóhelyét
	2.	A tervezői jogosultsággal rendelkező tervező* által készített, a ténylegesen megvalósult állapotot tartalmazó tervdokumentációt** (szakhatóságonként 1 - 1 pld. + 2 pld az engedélyező hatóságnak) a szükséges példányszámban.
		* érvényes mérnökkamarai tagsággal rendelkező, a létesítményfajta tervezéséhez megfelelő képesítéssel bíró ** - az engedélyeztetni kívánt, kérelemben megjelölt konkrét műszaki megoldást tartalmazó   - a dokumentáció vonatkozó előírásoknak való megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot is magába foglaló   - 1:1000 - 1:4000 méretarányban készült részletes helyszínrajz. A helyszínrajzon fel kell tüntetni az érintett területek helyrajzi számát és azok határoló vonalát, egyéb vonatkozásban meg kell felelnie a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. számú mellékeltében támasztott összes speciális követelményeknek
	3.)	Amennyiben az engedélyes helyett más, pl. a tervező jár el, annak eljárási jogosultságát megalapozó meghatalmazás vagy megbízás másolatát, illetve az erről szóló igazolást is csatolni kell.
	4.)	Amennyiben az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítésre 1996. július 1-követően került sor, a fennmaradási bírság kiszabásához szükséges adatokat, azaz a bírság fizetésére köteles létesítő személyének megnevezését és elérhetőségét a létesítmény eljáráskori értékére vonatkozó nyilatkozatot.
	5.)	A terület feletti rendelkezési jog igazolását, azaz 3 hónapnál nem régebbi eredeti tulajdoni lapot. Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem még nem került elbírálására, és ezért az ingatlan-nyilvántartásban csak széljegyként szerepel, csatolni kell a tulajdonszerzés jogcímét igazoló okiratot is vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon igazoló okirat (adásvételi, ajándékozási szerződés, jogerős hagyatékátadó végzés stb.) eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát.
		Ha az érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona vízimunka elvégzéséhez a tulajdonos utólagos hozzájárulását, vízi létesítmény megvalósítása esetén. a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást is csatolni kell (a feltételnek megfelel valamennyi Ptk-ban szabályozott, a vízi létesítmény és az ingatlanhasználat jellegéhez igazodó szerződésfajta). A megállapodásban célszerű kitérni az üzemeltetéssel járó jogokra és kötelezettségekre, még akkor is, ha a fennmaradási és üzemeltetési engedély engedélyesének személye különválik. Ellenkező esetben ugyanis az üzemeltetési eljárásban kell e jogok és kötelezettségek gyakorlásával járó korlátozásokról megállapodni.
	6.)	Ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesitmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását.
		Az alábbi közművek érintettségét kell megvizsgálni:
		- víziközmű ,ha valamely általa üzemeltetett létesítménye érintett, ill. ha befogadó, - villamos közmű, - gáz, - távközlés (postai és kábeltelevízió) helyi és helyközi,, - távhő, - kommunális szolgáltató (csapadékvíz elvezetés esetén, ha az a szolgáltató által üzemeltetett közművet érint a beruházás), - közműnek nem minősülő szervek, melyek érintettsége esetén a hozzájáruló nyilatkozatukat be kell szerezni. Ezek:   - útkezelő szervezetek (helyi önkormányzatok útkezelői szervezete, megyei állami közútkezelő kht-k),   - vízfolyáskezelők (KÖVIZIG-ek, önkormányzatok, vízitársulatok,),   - zöldterület kezelők (kommunális szolgáltató),   - VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. külterületi árvízvédelmi vonal, tározók, mesterséges tavak, belvíz - csatornák, duzzasztóművek, zsilipek, öntöző csatornák, víz- és szennyvízszállító vezetékek, vízkivételi művek, víztisztító művek, vízműkutak a védőterülettel, víztároló medencék víztornyok létesítése esetén,   - MÁV Rt.- GYSEV Rt.- MOL Rt.
IV.)	Az eljárásban közreműködő szakhatóságok
	Az érintett szakhatóságok tervdokumentációra alapozott szakhatósági állásfoglalását az eljáró vízügyi hatóság szerzi be.
	Minden fennmaradási engedélyhez kell az építésügyi hatóság (illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve annak felhatalmazása alapján eljáró építésügyi csoport, iroda stb.) szakhatósági állásfoglalása.
	A többi szakhatóság érintettségére általánosságban a vízjogi létesítési engedéllyel kapcsolatban rögzítettek az irányadók azzal a kitétellel, hogy azon hatóságok hozzájárulását, melyek általában a létesítéssel járó földmunkák végzésére vonatkozó előírásokat tesznek (kulturális örökségvédelmi, talajvédelmi, bányahatóság) nem kell beszerezni.