| A világ legnagyobb természetvédelmi megállapodásának teljes neve Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, azaz CITES). A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Előírásait azóta 137 állam fogadta el és hirdette ki, így ma már a világ 192 országa közül 163 Részes Fele az egyezménynek. Magyarország a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott. |
| Már az egyezmény nevéből is látható, hogy azoknak a fajoknak a védelmét tűzte ki céljául, melyeket a nemzetközi kereskedelem súlyosan veszélyeztet. A CITES a szokásosnál szélesebb körben értelmezi a "kereskedelem" fogalmát. Kereskedelemnek számít minden export, import, re-export illetve tengerről történő behozatal. |
| A nemzetközi kereskedelemben mind az élő állatok és növények, mind pedig azok részei, származékai (pl. elefántcsont, pézsmaszarvas pézsmamirigy váladéka, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) előfordulnak, ezért a CITES a hatálya alá tartozó fajok vonatkozásában azok - néhány speciális kivételtől eltekintve - minden felismerhető részére és származékára is kiterjesztette a védelmet. Erre azért volt szükség, mert a legtöbb esetben a fajokat nemcsak élő példányaik befogása, begyűjtése, hanem részeikkel, illetve a belőlük készített termékekkel folytatott világméretű kereskedelem is fenyegeti. |
| Hazánkban az egyezmény célkitűzéseinek megvalósulását a 271/2002. (XII.20.) Korm. rendeletben megfogalmazott előírások szolgálják. A legfontosabb tudnivalók a következők: |
| > |
Az, akinek a 1332/2005/EK rendelet A mellékletében felsorolt gerinces állatfaj példánya, valamint B mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya van a birtokában, köteles annak tartását, az ország területére történő behozatalát, szerzését, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, szaporulatát, illetve az ország területéről történő kivitelét a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, mint Igazgatási Hatóságnak bejelenteni. A bejelentést az ország területére történő behozataltól, szerzéstől, elidegenítéstől, elhullástól, megsemmisüléstől, az ország területéről történő kiviteltől, illetve a szaporulat létrejöttétől számított 30 napon belül kell megtenni. A Felügyelőség szaporulat bejelentése esetén tenyésztői bizonylatot, az országba behozott élő példányok esetén pedig származási igazolást állít ki és az állatokról nyilvántartást vezet. |
| > |
A származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot a példány elidegenítése esetén az új tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni, illetve elhullása, megsemmisülése esetén a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság részére 30 napon belül meg kell küldeni, amely a származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot bevonja. |
| > |
Származási igazolás, illetve tenyésztői bizonylat csak a 1332/2005/EK rendelet VI. fejezetében meghatározottak szerint egyedi azonosításra alkalmas jelöléssel ellátott példányokhoz állítható ki. |