Elvi vízjogi engedély	Vízjogi létesítési engedély	Vízjogi üzemeltetési engedély	Vízjogi fennmaradási engedély
Tájékoztató csapadékvíz elvezetési kivitelezési munkálatok engedélyeztetésével kapcsolatban

Vízjogi üzemeltetési engedély

I.)	Mire szolgál?
	Az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban, hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi idejéig annak üzemeltetésére, a vízhasználat gyakorlására.
II.)	A vízjogi üzemeltetési engedély jellemzői
	Beszerzése kötelező. Engedély nélküli üzemeltetés esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 32/A.§ (1) bekezdésében meghatározott vízgazdálkodási bírságot kell fizetni, melynek mértéke természetes személy esetén max. 300.000 Ft, egyéb esetben max. 1.000.000 Ft-ig terjdhet.
	Az engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal, vagy a létesítmény üzemeltetésével járó a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.
	A vízi létesítmény használatbavételének /üzemeltetésnek/, illetve a vízhasználat gyakorlásának megkezdése előtt kell a kérelmet előterjeszteni. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben próbaüzem tartásától rendelkezett, úgy a próbaüzem lezárását követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt kell az engedélyt kérni.
	Az eljárás igazgatási és szolgáltatási díját a 33/2005 (XII.27) KvVM rendelet szerinti kell megfizetni.
	A vízügyi hatóság az engedélyben rögzíti a létesítmény, a vízhasználat helyét, főbb műszaki adatait, jellemzőit, a vízhasználat, a szennyvízkibocsátás engedélyezett mennyiségét, a befogadó megjelölését, kötelezően előírja az üzemeltetési engedély tárgyára vonatkozó jogszabályok, vízügyi és egyéb az ügyben érintett hatóságok előírásainak betartását, rendelkezik az elfogadott üzemeltetési szabályzat betartásáról, a létesítmény jó karban tartásáról, állagmegóvásáról, a tevékenység gyakorlása során végzendő önellenőrzés feltételeiről.
	A vízjogi üzemeltetési engedély engedélyben meghatározott ideig a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetésétől, műszaki jellemzőitől, vízhasználat jellegétől, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásoktól, az engedélyben előírt feltételektől függően határozott ideig érvényes.
	Az engedélyt a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén (gyakorlatilag az engedély alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás esetén) hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.
III.)	A kérelem és kötelező mellékletei:
	A kérelemben pontosan meg kell jelölni az engedélyes üzemeltető személyét, címét, székhelyét /lakóhelyét/.
	Utalni kell a vízjogi létesítési engedélyre, az engedély vagy a vízikönyvi szám megjelölésével.
	Mellékelni kell:
	-	Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve a létesítési engedély jogosítottjának eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát.
	-	A vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció (un.. megvalósulási tervdokumentáció) példányait.
	-	A létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével.
	-	A vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatokat.
	-	A létesítmény műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvét.
	-	A vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyiségét és minőségét).
	-	Közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot.
	-	Vízkivételi művek külön jogszabály szerinti alapállapot vizsgálatának adatait (21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet.)
	-	A felszín alatti vízkészletre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott adatokat, illetőleg műszaki dokumentációt, ezen belül a mélyfúrású és monitoring kutak esetén a vízföldtani naplót.
	-	Mindazok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével) az esetleges kártalanítással kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával.
	-	Ha a tervezett vízimunka, vízi létesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg, különösen a létesítési engedély jogosítottjának /építtető/, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat.
	-	A csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén azt a nyilatkozatot, hogy a csatlakozási engedély kérelemhez benyújtott dokumentációban közölt, illetőleg az annak megvalósítását engedélyező vízjogi létesítési engedélyben rögzített adatok ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodásokat, illetőleg tervdokumentációt.
	-	Ha a védő terület kijelölése kapcsán a vízügyi hatóság - a vízjogi létesítési engedélyben a védő terület kialakítására vonatkozó - külön kötelezettséget határozott meg, ennek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot, a védőterületet meghatározó tervdokumentációra történő utalással.
IV.)	Az eljárásban közreműködő szakhatóságok
	Az érintett szakhatóságoknak a vízi létesítmény üzemeltetésére, a gyakorolt vízhasználatra vonatkozó szakhatósági állásfoglalását az eljáró vízügyi hatóság szerzi be.A szakhatóságok körét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet jelöli ki, az eljárás tárgyától függően.
	A szakhatóságok körét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet jelöli ki, az eljárás tárgyától függően.
	Minden vízjogi üzemeltetési engedélyhez kell mindazon szakhatóságok állásfoglalása, melyek a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban közreműködtek.
Fennmaradási és üzemeltetési engedély kapcsolata
	Mivel a vonatkozó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, a gyakorlatban szinte mindig egy eljárásban kerül sor a fennmaradási és az üzemeltetés feltételeként előírt üzemeltetési engedély iránti kérelem elbírálására. Ennek oka, hogy az engedély nélkül létesült vízi létesítmények többségét üzemeltetik, jogszerű üzemeltetésre pedig csak jogerős üzemeltetési engedély birtokában kerülhet sor, az üzemeltetésre nem alkalmas vízilétesítmények fennmaradása viszont vízügyi szempontból veszélyforrást jelent.