Elvi vízjogi engedély	Vízjogi létesítési engedély	Vízjogi üzemeltetési engedély	Vízjogi fennmaradási engedély
Tájékoztató csapadékvíz elvezetési kivitelezési munkálatok engedélyeztetésével kapcsolatban

Vízjogi fennmaradási engedély

I.)	Mire szolgál?
	>	Létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megépített vízilétesítmény;
	>	Létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízimunka legalizálására;
	>	A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság hivatalból indított eljárás keretében intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.
II.)	Jellemzői:
	Beszerzése kötelező, az engedélyt az építtető (tulajdonos, beruházó)) köteles megszerezni. Az eljárásért a 33/2005 (XII.27) KvVM rendelet szerint szolgáltatási díjat kell fizetni, – mind a fennmaradási eljárás, mind az üzemeltetési eljárás díját – meg kell fizetni.
	Az engedély a megvalósult műszaki megoldást tartalmazó terv hatósági jóváhagyását, a főbb műszaki jellemzők rögzítését jelenti.
	Az 1996. július 1-ét követően engedély nélkül vagy attól eltérően létesített vízi létesítmény, megvalósult vízimunka fennmaradási engedélyének megadása esetén a létesítő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személy esetén a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.
III.)	A kérelem és kötelező mellékletei:
	1.	A kérelemben pontosan meg kell jelölni az építtető (tulajdonos, beruházó) személyét, székhelyét és lakóhelyét
	2.	A tervezői jogosultsággal rendelkező tervező* által készített, a ténylegesen megvalósult állapotot tartalmazó tervdokumentációt** (szakhatóságonként 1 - 1 pld. + 2 pld az engedélyező hatóságnak) a szükséges példányszámban.
		* érvényes mérnökkamarai tagsággal rendelkező, a létesítményfajta tervezéséhez megfelelő képesítéssel bíró ** - az engedélyeztetni kívánt, kérelemben megjelölt konkrét műszaki megoldást tartalmazó   - a dokumentáció vonatkozó előírásoknak való megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot is magába foglaló   - 1:1000 - 1:4000 méretarányban készült részletes helyszínrajz. A helyszínrajzon fel kell tüntetni az érintett területek helyrajzi számát és azok határoló vonalát, egyéb vonatkozásban meg kell felelnie a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. számú mellékeltében támasztott összes speciális követelményeknek
	3.)	Amennyiben az engedélyes helyett más, pl. a tervező jár el, annak eljárási jogosultságát megalapozó meghatalmazás vagy megbízás másolatát, illetve az erről szóló igazolást is csatolni kell.
	4.)	Amennyiben az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítésre 1996. július 1-követően került sor, a fennmaradási bírság kiszabásához szükséges adatokat, azaz a bírság fizetésére köteles létesítő személyének megnevezését és elérhetőségét a létesítmény eljáráskori értékére vonatkozó nyilatkozatot.
	5.)	A terület feletti rendelkezési jog igazolását, azaz 3 hónapnál nem régebbi eredeti tulajdoni lapot. Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem még nem került elbírálására, és ezért az ingatlan-nyilvántartásban csak széljegyként szerepel, csatolni kell a tulajdonszerzés jogcímét igazoló okiratot is vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon igazoló okirat (adásvételi, ajándékozási szerződés, jogerős hagyatékátadó végzés stb.) eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát.
		Ha az érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona vízimunka elvégzéséhez a tulajdonos utólagos hozzájárulását, vízi létesítmény megvalósítása esetén. a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást is csatolni kell (a feltételnek megfelel valamennyi Ptk-ban szabályozott, a vízi létesítmény és az ingatlanhasználat jellegéhez igazodó szerződésfajta). A megállapodásban célszerű kitérni az üzemeltetéssel járó jogokra és kötelezettségekre, még akkor is, ha a fennmaradási és üzemeltetési engedély engedélyesének személye különválik. Ellenkező esetben ugyanis az üzemeltetési eljárásban kell e jogok és kötelezettségek gyakorlásával járó korlátozásokról megállapodni.
	6.)	Ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesitmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását.
		Az alábbi közművek érintettségét kell megvizsgálni:
		- víziközmű ,ha valamely általa üzemeltetett létesítménye érintett, ill. ha befogadó, - villamos közmű, - gáz, - távközlés (postai és kábeltelevízió) helyi és helyközi,, - távhő, - kommunális szolgáltató (csapadékvíz elvezetés esetén, ha az a szolgáltató által üzemeltetett közművet érint a beruházás), - közműnek nem minősülő szervek, melyek érintettsége esetén a hozzájáruló nyilatkozatukat be kell szerezni. Ezek:   - útkezelő szervezetek (helyi önkormányzatok útkezelői szervezete, megyei állami közútkezelő kht-k),   - vízfolyáskezelők (KÖVIZIG-ek, önkormányzatok, vízitársulatok,),   - zöldterület kezelők (kommunális szolgáltató),   - VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. külterületi árvízvédelmi vonal, tározók, mesterséges tavak, belvíz - csatornák, duzzasztóművek, zsilipek, öntöző csatornák, víz- és szennyvízszállító vezetékek, vízkivételi művek, víztisztító művek, vízműkutak a védőterülettel, víztároló medencék víztornyok létesítése esetén,   - MÁV Rt.- GYSEV Rt.- MOL Rt.
IV.)	Az eljárásban közreműködő szakhatóságok
	Az érintett szakhatóságok tervdokumentációra alapozott szakhatósági állásfoglalását az eljáró vízügyi hatóság szerzi be.
	A szakhatóságok érintettségére a vízjogi létesítési engedéllyel kapcsolatban rögzítettek az irányadók.