Vígazdálkodás, vízjogi engedélyek és vízjogi (sajétos)építményfajták

	Bevezető
	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és hatósági jogkört a felügyelőség, mint a vízjogi sajátos építményfajtákra hatáskörrel bíró eljáró hatóság (és nem mint szakhatóság) gyakorolja.
	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontja szerint a vízjogi építmények sajátos építményfajtáknak minősülnek:
	A vízjogi építmények többnyire épületnek nem minősülő vízellátási és vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
	A vízjogi eljárásokról és engedélyekről:
	A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.
	A vízjogi engedély iránti kérelemhez a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltakat - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni. A terveket megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervezővel kell elkészíttetni.
	A tervezői névjegyzék az www.mmk.hu honlapon található meg.
	A vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását, az ingatlan-nyilvántartási adatokból következő, három hónapnál nem régebbi közokirat vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon bizonyító okiratot.
	A 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szabályozza a beadvány (kérelem, tervdokumentáció, stb.) kötelező tartalmát.
	A most következőkben áttekintést adunk az engedélyezési eljárások, illetve a vízjogi engedélyek típusairól. Amennyiben ez alapján már tudja, hogy konkrétan milyen tevékenységre kíván engedélyt kérni, akkor a további részletes információkat az adott, jelen honlapon felkínált menüpontok alapján tudja megismerni.
	Az engedélyezési eljárások, illetve a vízjogi engedélyek típusai a következők:
	- elvi vízjogi engedély - vízjogi létesítési engedély - vízjogi üzemeltetési engedély - fennmaradási engedély
	Elvi vízjogi engedély:
	A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából a tervező is kérheti.
	Vízjogi létesítési engedély:
	A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni.
	Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímét meghatározó, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonosát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. (E rendelkezés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható.) Nem szükséges ez a hozzájárulás, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság arra vízvezetési szolgalmat alapított.
	A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
	Vízjogi üzemeltetési engedély:
	Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.
	A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.
	A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.
	Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor.
	A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések:
	Fennmaradási engedély
	Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól - a jogszabályokban biztosított kivétellel - fennmaradási engedélyt kell kérni.
	A kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.
	Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, akkor a hatóság a jogszabályokban meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg rendelkezik.
	A létesítmény megszüntetésére (elbontására) kötelezés:
	Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
	A vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése:
	Az ezzel kapcsolatos szabályok az engedélyezési eljárások menüpontjainál találhatók meg!
	Vízi szolgalmak:
	Vízvezetési szolgalmi jog
	Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a vonatkozó jogszabályok szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.
	Amennyiben a szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésének napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek.
	Vízhasználati szolgalom
	Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó - eltérő megállapodás hiányában - a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:
	a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;
	b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;
	c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.
	A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Ebből a célból a vízügyi hatóság megkeresi a földhivatalt a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
	Vízgazdálkodási (vízikönyvi) nyilvántartás:
	A vízügyi hatóság külön jogszabályban foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. A vízikönyvet mindazok, akik érdekeltségüket valószínűsítik, megtekinthetik, arról költségtérítés ellenében másolatot készíthetnek.
	***